„A halálig gyötörő sírfelirat: "Küzdeni, küzdeni igyekeztem!" Kíváncsi vagy az okára?"

"Keményen küzdöttem!"

​

E rövid öt szó tökéletesen tükrözi, hogy az életem milyen "kapkodva, de intenzíven" telt el. Amikor az "állandó küzdelem" kifejezés eszembe jut, valami piszkos és bonyolult dolognak tűnik, de valójában rengeteg odafigyelést, erőfeszítést, időt, verejtéket és reményt rejt magában. Első látásra közömbösnek és jelentéktelennek tűnhet, de ha az élet hosszú történetét néhány szóba sűrítem, vajon lehet-e őszintébb annál?

De vajon megéri elgondolkodni rajta? A sírfeliratomra szánt szöveg vajon ki kedvéért kerül oda?

Azokért, akik emlékezni fognak rám?

Szeretném valamennyire is megvigasztalni azokat, akik eljönnek a síromhoz. Szeretném kifejezni a "köszönöm, hogy eljöttetek" érzést, de amint leírom, azonnal kételyek gyötörnek: "Túl nehézkes?" vagy "Túl jóindulatú vagyok?" A halál után is másokról kell gondoskodnom? - tűnik fel a kérdés.

A múltbeli, jelenlegi és jövőbeli én megvigasztalására?

Valójában, amikor a sírkövemre nézek, valószínűleg elsőként a múltbeli, a jelenlegi és a jövőbeli énemet látom majd. Az emberek általában magukhoz kemények és könyörtelenek. Ha arra gondolok, hogy mennyit "szidtam" magam: "Jobban kell teljesítened, szorgalmasabbnak kell lenned, rendesen kell élned!" – akkor azt kell mondanom, a halál után már szeretnék végre megnyugodni. Mégis, a sírfeliratomra inkább egy kedves, melegséget sugárzó mondatot kellene írnom. Például: "Kissé ügyetlen voltam, de keményen dolgoztam. Most már pihenhetek."

Azonban néha eszembe jut: "Meddig fogok így "értelmet keresni"?" Vajon a sírfeliratom üzenete másoknak szól-e, vagy önmagam megvigasztalására szolgál-e? A lényeg valójában az, hogy hogyan éltem az életemet, és milyen nyomot hagytam magam után az utolsó pillanatig. A rövidebb sírfelirat annál inkább gondolkodásra késztet.

Miután végeztem a feladatommal ebben a világban, remélem, hogy egy elveszett lélek véletlenül rátalál a síromra, és egy rövid időre elmosolyodik. Az "állandó küzdelem" öt szava magában hordozza a kemény világban eltöltött napok fáradalmait. Néha egy ilyen egyszerű és őszinte mondat kis bátorságot adhat egy még nem elfáradt léleknek is.

Végül is azt szeretném mondani, hogy "keményen dolgoztam, de rendben van", és hogy "már nem kell többé magamat hajszolnom". Ha egy rövid üzenetben is megjelenik a "szívből jövő őszinteség", az elég.

Most már csak az a feladatom, hogy életem során minél "szebbé" tegyem ezt a feliratot. Úgy, mint egy könyv megírása, egy film elkészítése, vagy egy rövid sorozat zárójelenete. Mindenki küzdeni kényszerül az életben, de közben élvezze az életet, tanuljon a hibáiból és haladjon előre.

Milyen feliratot szeretne Ön a sírjára?